Kellemetlen, esős, szeles idő várta Oroszlány városi ünnepségének résztvevőit nemzeti ünnepünkön a ’48-as ligetben, szinte ugyanolyan, mint 171 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én Pesten a forradalmi ifjakat.

A Himnusz hangjaival vette kezdetét szombat délután a Rákóczi Szövetség és az OKSZÍK közös megemlékezése a Római Katolikus Plébániatemplom mellett álló emlékműnél, amely mellett a kecskédi Gróf Esterházy József Nemzetiségi Lovasbandérium tagjai álltak díszőrséget.

Az az ünnep, amit ma ünnepelünk, amire ma emlékszünk, az tulajdonképpen 1083-hoz kötődik, amikor is augusztus 20-án István szentté avatása történt meg.

A Malomsori ovi apróságai anyák napi műsorral kedveskedtek pénteken az Idősek Gondozóházában a bentlakóknak és nappali klub tagjainak. De nem csak őket, bármely érdeklődőt is szívesen láttak a rendezvényen.

A húsvét a keresztény világban a feltámadás emléknapja, amikor a hit szerint Jézus Krisztus az ünnepek ünnepén, húsvétvasárnap feltámadt halottaiból. A Biblia szerint Jézus a nagypénteki kereszthalálával megváltotta az emberek bűnét, a húsvétvasárnapi feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Hagyományosan a ’48-as ligetben álló Kossuth szoborhoz és a napokban megújult Petőfi emlékhelyhez várták csütörtök délután Oroszlány emlékező polgárait, ahol Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy március 15-e a magyar szabadság születésnapja.

A felvidéki Léva városában is méltóan emlékeztek meg az 1848-1849-es magyar szabadságharc 170. évfordulójáról. Az ünnepi beszédre Nagy Csabát, a Rákóczi Szövetség oroszlányi elnökét kérte fel a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK) ottani elnöksége.

Alig pár nap van advent első vasárnapjáig, idén ugyanis december 3-án kezdődik a négyhetes várakozási időszak. Ez nemcsak a karácsonyi készülődés ideje: ilyenkor esedékes az egyházi év kezdeti szakasza is, amit Jézus Krisztus hármas eljöveteléhez kötnek.

A november elsején tartandó mindenszentek ünnepét a 4. században még a pünkösd utáni első vasárnap tartották, majd a VIII. században helyeződött át november elsejére. Jámbor Lajos frank uralkodó, Nagy Károly fia és a Frank Birodalom nagy hatalmú császára 835 -ben a pápa engedélyével "hivatalos" egyházi ünneppé nyilvánította az alkalmat. Innentől fokozatosan szokássá vált ezen a napon az üdvözült lelkekről való megemlékezés.

A viharos szél és eső ellenére sokan keresték fel hétfő délután az ’56-osok terét, Oroszlány városi megemlékezésének helyszínét, ahol elsőként Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő Pákh Tibor életútján keresztül mutatta be a rendszer kegyetlenségét.