Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is.
Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is.
Ünnepi képviselő-testületi üléssel veszi kezdetét az augusztus 20-i, Szent István Napi megemlékezés Oroszlányban.
„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége! Nem lehet, nem, soha, Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!”
Magyarországon, Európa számos országához hasonlóan, az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése.
Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival - egyenlőség, szabadság, testvériség. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
Március 15-e nem csupán az 1848-as forradalom ünnepe, hanem a szabad magyar sajtó napja is.
A karácsonyi ünnepkörben, a közelgő karácsony alkalmából szeretettel köszöntöm Oroszlány minden lakóját!
A karácsonyt megelőző este szenteste, december 24. napja. Régen fő jellemzője a várakozás volt: a böjtös, egyszerű vacsora után meghitt családi együttlétben teljesedett be az adventi várakozás.
Megemlékezésre került sor Oroszlányban október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulóján.